Dávid ma kilenc hónapos, hihetetlen gyorsan repül az idő, még frissen bennem élnek a szülés előtti és utáni pillanatok, és máris van egy ekkora kisfiam... Csak kapkodjuk a fejünket, hogy napról napra milyen új dolgokat produkál!
Mászik, stabilan áll, néha el is engedi a "kapaszkodót" néhány másodpercre (ritkán már kb fél percet is képes volt kapaszkodás nélkül állni), "dumál", továbbra is csak a maga babanyelvén, de a babát, már szépen mondja, persze szerintem fogalma sincs mit jelent, de legalább ki tudja mondani... Tudja ki az anya, apa, ezt onnan tudom, hogy szoktam neki mondani, hogy apa, hátha utánozza és ő is mondja, de nem, csak sasol az ajtó felé, várja, hogy mikor lép be, hiszen az ő nevét mondtam:) Járni nem jár, de még korai is lenne, de a legújabb szórakozása, hogy feláll és belekapaszkodik az etetőszékbe és az előszobában le-föl tologatja és lépeget vele... A bútorok mentén is szépen lépeget, de ha észrevesz valamit, amit el akar érni, egyből négykézlábra ereszkedik, mert tudja, úgy sokkal gyorsabb... Korábban, mikor megfogtuk a kezét elkezdett lépegetni, most egyből legugol, szóval kicsit belustult és élvezi, hogy mászva gyorsan oda tud teperni mindenhez. Nem baj, én nem bánom kicsit sem, élvezze csak ki a mászó kort, a világért sem szeretném sürgetni! Persze nem bánnám, ha tavaszra sikerülne már totyogó szintre fejlődni, de ez is csak azért van, mert a jó időben már tetszene, ha tudnánk a kertben gyakorolni meg menni a játszótérre... És nem utolsó sorban a kis barátnője ma egy éves (ezúton is kívánunk neki nagyon boldog szülinapot), és nagyon úgy néz ki, hogy hamarosa elindul, örülnék neki, ha tavasszal már együtt játszhatnának a kertben!
Egyébként Dávid életveszlyes mostnanában, mindenre felkapaszkodik, mindent lerángat, sokat esik, mert megy eszetlenül, nagyon aktív gyerekőc, nem fogunk unatkozni mellette az biztos. Kicsit durva is sajnos, mikor simogatni próbál, akkor karmol, mar, vagy szimplán cibálja a hajunkat, ütöget, persze nem rossz indulatból, csak még pici és nem érti, hogyan is kellene. Mi felnőttek ezt egész jól toleráljuk, de mikor a gyerekeknek csinálja az kellemetlenebb...
Van már négy foga és már látszik az ötödik, méreteit tekíntve 10kg és kb 75-80cm, nem igazán tudom pontosan, mert képtelenség lemérni, mert olyan mint egy sajtkukac, állandó mozgásban van! A pelenka csere kész őrület, anyuék például 4 kezesen csinálják, mikor ők vigyáznak Dávidra, apa lefogja, anya meg tisztába teszi:) Tisztára mintha nem lenne már két gyerekük, ráadásul nekünk még textil pelusunk volt, na azt hogy csinálták.... :)
Amúgy semmi extra nem történt ebben a hónapban, nem voltunk sehol, kicsit náthás volt Dávid, meg én is beteg voltam, de ezt leszámítva semmi... Majd most a február izgalmasabb lesz, megyünk sielni a hó végén:)
