Egy lakóparkban élni egészen más feeling, mint amit korábban megszoktunk. Vannak előnyei, hátrányai, de a mérleg nyelve egyértelműen a pozitív oldal fele húz.
2007 tavaszán költöztünk ide. Nagymarost már jól ismertük, mivel volt egy nyaralónk a hegyen, de itt élni egészen más. Már akkor tudtuk, jó döntést hoztunk, Maflának végre nem kell többé a kipufogók között sétálni, nincs auto forgalom, ellenben van jó levegő, duna, medence, játszótér, stb... Most, hogy már Dávid is köztünk van egyre több előnyt látok.
Az elején azért voltak fenntartásaim, főleg a szomszédokkal kapcsolatban, de aztán volt néhány fiatal, akikkel jól el tudtunk beszélgetni, sétálni. Majd egyszer csak, még Dávid a pocakomban volt) jött az áttörés. Egyik este (Tamás épp Londonban volt) szomszédaink meghívtak vacsorázni, ahol egy másik szomszéd anyuka is részt vett. Kicsit megijedtem, te jó ég, én aki korábban (lakópark előtt) épp csak köszönt a házlakóknak, most szomszédolni megy... Gondolam ok, de nem lesz belőle rendszer. Telt, múlt az idő, Dávid is megszületett, azon kaptuk magunkat, hogy nyáron már nagyon sok ídőt töltöttünk a szomszédokkal, és jól éreztük magunkat. Együtt főztünk, sütöttünk, bográcsoztunk, kártyáztunk, stb.. Mindenkinek van gyermeke, egy, kettő, három..., 1-2 év korkülönbség van csak a gyerkőcök között, így nagyon jol fognak mulatni együtt késöbb. Egészen megváltoztam és tetszik az új felállás, jól érzem magam a szomszédaimmal.
A negatív oldalon leginkább a nem igazán jó fej szomszédokat tudnám említeni (sajnos ilyenek is vannak), akik minden erejükkel azon vannak, hogy nehogy már béke és nyugalom legyen a közösségben, remekül lehet szórakozni az ebből adodó szituációkon, vitákon a közgyűléseken, illetve a csoportos levelező rendszeren. Apropo közgyűlés, nálunk az úgy megy, hogy este 6 fele kezdődik és általában éjfél körül berekesztjük, mert nem jutottunk szinte semmire, de mindenki fáradt. Egy kis szösszenet az egyik "FONTOS" vitatémáról, hogy érezzétek a helyzet súlyát:): szeretnénk szemeteseket rakni a medencéhez és a játszóterekhez, és bár ez még csak nem is lenne drága, mégis akadnak lakók, nem is kevesen, akik ellene vannak. Nem igazán értem miért roszabb, ha kukába dobjuk a szemetet, de hát ők tudják... Ilyen és hasonló problémákról mennek hosszas viták. Szóval zajlik az élet, de én ezeken csak jót mulatok.
Hogy mégse a negatívummal zárjam a bejegyzésem még egy pozitívumot említenék. Anyuék is itt laknak, ami jó természetüknek köszönhetően, cseppet sem zavaró, sőt. Nagyon sokat segítenek mindenben, sokszor vigyáznak Dávidra, hogy Tamással kicsit ki tudjunk kapcsolódni, továbbá náluk van a helyi "kisbolt", ha valamiből kifogyunk, náluk biztos megtalálom:)
Zárszóként csak annyit mondanék, hogy tetszik az élet a lakóparkban:)