Kis családom

Szösszenetek a családi életből

Lilypie - Personal pictureLilypie First Birthday tickers

Friss topikok

  • gyuruorsi: Persze, majd belejön :) Így is tök ügyes, hogy ilyen hamar próbálkozik :) (2011.07.02. 09:28) A szobatisztaság kérdése
  • annad: @gyuruorsi: :) ami azt illeti Dávid is hasfájós volt, de már majdnem 6 hónapos volt mire a bloghoz... (2011.06.30. 19:29) egy kis történelem
  • annad: Már elhiszem apukájának, hogy tud egyedül lépegetni Dávid, mert tegnap délután többször is odalépe... (2011.03.22. 19:51) Elmúlt hetek...
  • Tuti: Boldog 6 hót! :) (2010.11.04. 15:21) 6 hónapos "pici" fiú
  • Norcmorc: Ezt meg hol lehet lájkolni????? :-) (2010.11.03. 16:24) Pajtások

Szülinapos

2011.05.03. 12:41 - annad

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dávid ma egy éves! Vasárnap volt a családi szülinapi bulija, ami nagyon jól sikerült. Dávid rettenetesen élvezte, hogy mindenki körülötte nyüzsög, lesi a kivánságát. Az ajándékok is nagyon tetszettek neki, de a fő attrakció a kutya (mi más...) formájú torta volt, tüzijátékkal, gyertyával. Teljesen lenyűgözte, majd természetesen szétkente a teljes testfelületén:)

Lesz még egy bulija, ami majd a barátokkal lesz jövőhét végén, ott együtt ünnepeljük egy szomszéd kislánnyal, akivel egy napon van a szülinapjuk, csak van köztük 2 év különbség.

méretek: 81cm, 11kg

szemszín: kék, remélem ez most már így is marad, mert nagyon dögös vele:)

hajszín: bár vörösnek indult, majd vöröses szőke, most inkább szőkés, kiváncsian várom mi lesz majd a végleges

fogak: 8db, 4 felül, 4 alul, de már úton van 4 rágófog is, ami sajnos igencsak gyötri mostanában...

ruhaméret: 86, de nem lehet ezt kategórikusan kijelenteni, mert teljesen márkafüggő, illetve bodyból sokkal nagyobb kell neki, mint nadrágból... szóval ránézésre, szemmértékkel választunk...

beszéd: még nem beszél, de egy egy szót, vagy szófoszlányt már mondogat, illetve felismeri a szavakat, amiket mi használunk, ismeri a játékainak a nevét

Jár, már egy hónapja, egyre ügyesebb, néha már "szalad" is, de persze annak mindig esés a vége:)

kedvenc játék: fp zsiráf, fp viziló, labda, nagy mackó, homokozó vödör és lapátok, könyvek

kedvenc kaja: nem igazán lehet ilyet mondani, talán a tejbegríz és a banán az amiből minden mennyiség jöhet, de szerencsére mindent szeret, nem válogat, legalábbis nem annyira, bár mostanában a nagyon babás kajákat kezdi elutasítani és követeli a nagyfiús ennivalót:)

Hórihorgas

2011.04.26. 10:34 - annad

 Az utóbbi időben Dávid rohamosan növi ki a ruháit, illetve tegnap feltűnt, hogy az asztalba (ami alatt nemrég még simán elfért) beveri a buksiját. Sőt, magasabb az asztalnál... Bár jövőhéten megyünk hivatalos egy éves méreckedésre a védőnőhöz, gondoltuk lemérjük mégis mennyi az annyi... Eredmény: 81cm, vagy több, mivel nem volt annyira pontos a mérés..., mindenesetre az asztal 80 centinél véget ér és az ő kobakjának a teteje bizony feljebb van...

Jár

2011.04.02. 11:56 - annad

 Azt hiszem eljött az idő, amikor kimondhatjuk, Dávid jár! Eddig maximum nyolc lépést tett meg egyedül, kapaszkodás nélkül, de többnyire három - négy lépés után lehuppant a popójára. Ellenben tegnap a Dédinél voltunk és többször keresztülsétálta a szobát (12-20 lépés):) ha el akart érni egy játékot vagy minket, odasétált! Nagyon büszkék vagyunk rá:) szépen gyakorol azóta is, végre a mama meg a papa is láthatta, hogyan lépeget ez a nagyfiú. Ennek azért is nagyon örülök, mert itt a tavasz és így hamarosan ő is sétálgathat a többi gyerekkel és nem kell sóvárogva figyelnie őket a babakocsiból:) megvettük az első kiscipőjét is, hogy semmi ne álljon a "szaladás" útjába!:)

Cipő dilemma vége!

2011.03.28. 21:10 - annad

 Vége a kételyeknek! Ma voltunk az ortopéd doktor néninél (dr. Lengyel Zsuzsanna) és először is megállapította, hogy Dávid tökéletes (persze ezt eddig is tudtuk:)), de most az is kiderült, hogy teljesen egészséges, minden egyes porcikája:)

A javaslata a következő: amíg nem jár stabilan Dávid, addig egy ilyen egészséges lábra nem kell cipő, amikor elkezd járni rendesen akkor is csak az utcára kell neki. erre ajánlott néhány márkát is, amikből választhatok nyugodt szívvel.

Az indoklás, hogy miért nem kell benntre cipő: ezek a pici gyerekek nincsenek huzamos ideig talpon, ugrálnak, másznak, ülnek szaladnak, sokat vannak lábújj hegyen, és ez az ami kell ahhoz, hogy a kis izmocskái fejlődjenek... Amennyiben kimegyünk kell a cipő, de nyáron fűben, homokban, kavicsokon javasolt a mezítlábas mászkálás.

Őszintén szólva nagyon örülök neki, hogy ezt javasolta a doktornő, mert nem igazán repestem az örömtől, hogy cipőt adjak a gyerkőcre otthon... Egyébként nagyon szimpatikus is volt, úgyhogy teljesen elégedetten jöttünk el:)

Lépeget

2011.03.24. 15:19 - annad

 Dávid a héten elkezdett lépegetni egyedül! Még "csak" 3-4 lépést tud megtenni egyszerre, de azt teljesen egyedül, kapaszkodás nélkül:) Sokat gyakorol, próbálgatja. A harmadik, negyedik lépés után vagy lehuppan a popojára, vagy elesik, de azért nagyon ügyes:)

Kiváncsian várom, hogy vajon megreked ezen a szinten hetekig és csak ezt gyakorolgatja, vagy hamarosan elkezd igazán járni... Korábbi mozdulatsorokat, jó hosszan gyakorolgatta, így ki tudja... Mindenesetre, most büszkén örülünk ennek, aztán meglátjuk hogyan tovább...

A nagy cipő kérdés!!!

2011.03.21. 10:43 - annad

 Mivel Dávid egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elkezdjen önnálóan járni az utóbbi hetekben egyre jobban foglalkoztat a kérdés, hogy milyen cipőt vegyek majd neki. Illetve a kérdés már onnan izgalmas, hogy kell e egyáltalán cipő.. sima vagy puhatalpú? Csak utcára vagy lakásba is??? A fő probléma az, hogy a szakorvosok véleménye is megoszlik és sajnos, mindkét fő irányzatnak megvannak a maga érvei, melyek észérvek és ezért méginkább gondban van a szerencsétlen anyuka, apuka, aki persze a legjobban szeretné a gyermekének, de a kérdés még mindig ott van, mi a legjobb???

Az egyik irányzat azt mondja, nem kell lakásban cipő, ameddig csak tud a gyerek legyen mezítláb, illetve a lakáson kívűl is a legjobb a puhatalpú cipő...

A másik fő irányzat szerint nem jó, ha a gyerek mezítláb van, mert lúdtalpas lesz, egyedül az egyenetlen talajon jó a mezítlábaskodás vagy a puha talpú cipő, amúgy meg a lakásban is inkább cipő vagy szandál...

És vannak a köztes megoldások, hogy benntre nem kell, kinntre igen... stb...

szóval teljes káosz uralkodik a fejemben!

Mindenesetre kértem két jó (szakmában elsimert, mások által jónak ítélt, sokak által ajánlott) ortopéd gyerekorvoshoz iőpontot. Az egyikhez jövőhét hétfőn, másikhoz kedden megyünk! Amennyiben az első szimpatikus és meggyőző, akkor lehorgonyzunk az ő ajánlásai mellett és el sem megyünk a másikhoz... (najó, ez azért is van így, mert a másiknál több ismerősöm is volt, így tudom milyen nézetet vall, ezért felesleges újabb ezresekért a zsebembe nyúlni, ha az első is megfelelő) Addig meg várnunk kell...

Az igazság az, hogy az én elveimmel kicsit ütközik a lakásban szandál dolog, de ha a specialista is ezt fogja ajánlani (attól tartok igen), akkor természetesen rá fogom adni...

Persze az elmúlt hetekben minden létező anyukát a környezetemben megkérdeztem erről a témáról és szintén ezer javaslatot kaptam, mindenesetre nem lehet kimondani, hogy minden "cipős" gyereknek vagy minden "cipőtlennek" rendben van a lába, mert ilyen és olyan között is van lúdtalpas, bokasűlyedéses, szóval szerintem a géneknek is igen nagy szerepe van...

Aztán, ha az első kérdésre megvan a válasz jön majd a következő: OK cipő, de milyen, harántemelős vagy sem? Melyik márka? Tényleg még mindig a siesta a legjobb vagy már nagyon nem korszerű és vannak sokkal jobbak? Azért drága egy cipő, mert jó? vagy az olcsó esetleg még jobb is??? Jó a nike meg az adidas vagy csak divatos???

Száz szónak is egy a vége, remélem egy hét múlva már sokkal okosabb leszek, vagy legalábbis lesz egy orvos, akiben bízhatok és élhetek abban a tudatban, hogy a legjobbat választottam a gyerekemnek. Persze biztos lesznek, akik nem fognak egyet érteni, de egy dolgot eldöntöttem, ha szimpatikus az orvos és megbízom benne, akkor csak rá fogok hallgatni és nem fog érdekelni, bárki bármit mondjon is...

Elmúlt hetek...

2011.03.21. 10:39 - annad

 Jó régen írtam, sőt a 10 hónapos bejegyzés is elmaradt, mivel akkor éppen síelni voltunk, aztán valahogy nem volt időm, szóval most röviden...

Február végén Ausztriában voltunk síelni, jöttek anyuék is, meg Bence. Nem ez volt életünk legjobb síelése, de azért jó volt. Dávid is jól érezte magát, bár kevesebb lehetősége volt a földön lenni, azért élvezte. Volt részünk balesetekben is bőven... Dávid kiesett az etetőszékből, illetve egyszer leesett az ágyról (szerencsére mindkét esést megúszta egy nagyobb sírással:)), Bence is esett egy hatalmasat, haza is kellett jönnie idő előtt... Voltunk Salzburgban, ami csodaszép volt.

Dávid továbbra is fejlődik, ahogyan ez elvárható egy ilyen pici manócskától... Szépen lépeget már, ha fogja a kezünket, vagy járássegítővel, de egyedül még nem megy neki. Egyre könnyebben áll fel kapaszkodás nélkül, illetve egyszer láttam őt lépni kettőt egyedül, meg az apukája látta, hogy 3-4-et lépett, de mivel én nem láttam ezt még nem számolom:) Majd, ha nagyobb területet (mondjuk a szobáját) keresztülsétálja, akkor beszélhetünk járásról...

Nem beszél még, vagyis még szavakat sem nagyon mond, kívéve, hogy NEM, az nagyon megy neki, meg a babát is mondja, illetve bár nem mondja ki a szavakat, de sokat megért, tudja, hol a lámpa, hinta, labda, baba, mafla, apa, anya, papa, mama, dédi. Azért a maga nyelvén mondogat dolgokat, mint hamama (ez a kaja), vava (kutya) vagy dede, ettyé, adda (ezeket nem tudom mit jelenenek, majd biztos idővel megfejtjük)...

Pontos méreteket most nem tudok, de majd a 11 hónapos status updatere lemérem és jelentem...

És még egy fontos dolog, aminek ugyan nem örülünk, de ezt is fel kell jegyezni: Dávid hisztizik, NAGYON. Ha valami nem úgy történik, ahogyan azt ő elképzeli, akkor hatalmas hisztibe kezd, toporzékol, hadonászik, elhajítja, ami a leze ügyébe kerül... Eszméletlen. És még fogalmam sincs, hogyan fogom róla leszoktatni, pedig lassan időszerű, mert egyre sűrüsödnek a hisztik...

Ja és voltunk farsangolni is a szomszédban, Tamás válogatott sportolónak, én arab feleségnek Dávid meg Noéminek (kis barátnője) öltözött. Ezúton is hangsúlyozom, hogy ez volt az első és utolsó alkalom, hogy Dávid kislány ruhába bújt, apukája és a papája így is teljesen kiborultak, apa azóta is azzal cikizi, hogy "hol van a ridikülöd?" :)Azért szerintem vicces volt, mert Noncsi meg Dávidnak öltözött és csuda édesek voltak!

Képeket teszek fel hamarosan!

Válogat!

2011.02.21. 16:37 - annad

 Eljött ez az idő is, Dávidnak már nem mindegy mit adok neki enni. Számítottam rá, mert egy ilyen szörnyen válogatós embernek, mint én, nem lehet olyan szerencséje, hogy a gyereke mindent megeszik... Nem igaz anya???:) szóval az történik, hogy Dávid egyértelműen jelzi, ha valami nem tetszik neki ( más dolgokban is egyébként, de én most konkrétan az ételre gondolok). Nem szereti a darabos kajákat, pedig elvileg már jó ideje meg kellene tudnia enni, de nem hajlandó rá, kiköpi és hisztizik, hogy adjak mást... Ezt nem is igazán értem, mert a kekszet, kiflit eszi, semmi baja nincs olyankor a darabbal... Míg a főzelékben még egy szétfőtt rizsszemet sem tűr... Továbbá nagyon úgy fest, hogy a nagyanyjára ütött, mert a főzeléket csak hússal hajlandó megenni, ha nincs benne hús, csak zöldség, kiköpi néhány falat után és követel valami "normális" ételt:)
Azért többnyire jó evő, és vannak dolgok, amiket minden mennyiségben szívesen fogyaszt, ilyenek: tejbegríz, túrókrém, hús, joghurt.

Belvárosi séta...

2011.02.19. 11:47 - annad

 Tegnap bementünk Dáviddal az apukájához meg a mamához a dolgozóba. Mint mindig mindenki nagyon örült nekünk. Míg apuka befejzte a munkát, addig mi lementünk sétálni egyet az utcára. Dávidnak ez volt az első belvárosi sétája, mert eddig csak itt a dunaparton sétáltunk vagy a bevásárló központokban, illetve egyszer a Margit szigeten.

Ami tetszett: legnagyobb meglepetésemre minden kereszteződésben a járdaszegély akadálymentesítve van, így babakocsival öröm volt közlekedni, az autósok előzékenyek voltak, emberek mosolyogtak Dávidra.

Ami nem tetszett: tömeg, kutyakaki, zaj, kipufogó bűz...

Összességében jó volt a séta, megnéztük a parlamentet is és ért sok pozitívum, de azt azért hozzátenném, hogy ez az ötödik kerület volt. Egy dolog azért biztos, egy percre sem bánom, hogy lassan négy éve kiköltöztünk a belvárosból Nagymarosra, mert azért itt mindennél jobb sétálni:)

Anyának lenni...

2011.02.19. 11:36 - annad

 Most, hogy lassan egy éve itthon vagyok,  azt hiszem kezdek befordulni  neha... Korábban azt gondoltam magamról, hogy karrierista típus vagyok, amolyan igazi törtető... Vegül úgy alakult, hogy a karriert még a kezdetek kezdetén feladtam a családért. Most a család a legfontosabb és úgy érzem ez mindig igy lesz a jövőben is... DE azért mindig ott motoszkál a fejemben, hogy mi lett volna ha, vagy mi lenne ha...

Anyának lenni jó dolog, mitöbb a világon a legjobb dolog. Azok a csodás pillanatok, mosolyok, mozdulatok, huncutságok, amikért erdemes nap mint nap felkelni, bearanyozzák minden egyes napomat.

Persze anyának lenni néha nehéz is, nehéz, mert el vagyunk zárva a külvilágtól (mégha én viszonylag sokat eljárok otthonról, akkor is..), nehéz mert sokszor nincs kihez szólni (felnőtt emberekre gondolok), ami persze igencsak megnöveli a telefonszámlám, nehéz, mert a barátok szinte egytől egyig dolgoznak és mikor ők ráérnek én már nem, mert a gyerek alszik, nehéz, mert egy gyerek 24 órás törődést igényel és nincs olyan, hogy kérem szépen én most pihenek...

Összefoglalva, imádom Dávidot és imádni fogom a kistesót is, majd, ha lesz, minden időmet és energiámat nekik szentelem ebben a néhany hónapban, évben, de már most látom, hogy nem lesz belőlem HTB, és vissza fogok menni dolgozni, ha eljött az ideje, mert arra is szükségem van, hogy az élet más területein is kiteljesedjek. Őszintén hiszem, hogy ettől nem vagyok rosz anya, sőt..

Lehet, hogy a depis hangulatom, annak köszönhető, hogy Dávid már nem marad egy helyben, igy nem olyan egyszeru vele egész napokat csámborogni a városban, meg azért lássuk be az is tarthatatlan, hogy folyamatosan shoppingoljak, hogy ne legyen olyan uncsi itthon... Helyben nem marad, de járni se tud még, illetve az idő is vacak, meg betegek voltunk, meg hetek ota semmi izgi nem történik körülöttünk...

Szerencsére egy hét múlva megyünk sielni, és ott feltöltődhetünk, illetve remélem, ha jön a tavasz és Dávid járni fog, megint minden napos lesz és még az is meglehet, hogy vissza sem akarok majd menni dolgozni:):):)

Ügyes pici fiú

2011.02.17. 11:35 - annad

 Dávid ugyan még nem jár és egy darabig szerintem nem is fog, de egyre ügyesebb. Eddig azt csinálta, hogy az etető széket tologatta fel-alá és közben sétált mögötte, ez nagyon tetszik neki. Most rájött, hogy több tárgy is van a lakásban, amit járássegítőnek lehet használni, így minden ilyen tárgyba belekapaszkodik, felhúzza magát és irány, tolja maga előtt. Nagyon élvezi, de azért el nem engedi. Bár volt már néhány próbálkozása a hétvégén, hogy felállta valami mellett és odafordult hozzám és elengedte és lépett egyett felém, de ennél több nincs... Olyan büszke vagyok rá, ahogy gyakorol, meg zabálom!

Más dolgokban is egyre ügyesebb, segít az öltözködésben, szépen tolja a kezét a ruhába, a játékait már nem csak rágja, hanem játszik velük, a vödröt sapkaként a fejére teszi:) Evésnél mindig ki akarja venni a kezemből a kanalat, mert ő akarja csinálni, ha engedem az nem túl jó nekem, mert utána minden tiszta kaja, de néha azért hagyom kibontakozni:)

Röviden ennyi, mert felébredt és mennem kell, mielőtt valami rosszaságot csinál egyedül...

Betegség

2011.02.17. 11:20 - annad

 Sajnos az elmúlt másfél - két hetet nem túl vidáman töltöttük. Dávidot is elérte az első igazi betegség. Eddig volt már kétszer náthás, de az nem volt olyan komoly. Most azonban lázas is volt, meg begyulladt a torka, stb... :( Nem voltam boldog tőle, sőt, igazi hypochonder létemre nagyon ideges voltam, úgy aggódtam, mintha nem is tudom mi baja lett volna, lázcsillapítást úgy fogtam fel, mintha az életéért küzdenénk:) Na jó ez így most már vicces, de akkor kicsit sem volt az, szegény kicsi manó... Közben, ahogy kell, én is elkaptam, és két nappal késöbb belázasodtam és nekem is begyulladt a torkom, aztán, hogy apuka se maradjon ki a jóbol hétvégére már ő is rosszul volt... Így együtt lábadoztunk... Szerencsére most már jól vagyunk, kicsit még köhögünk, de semmi vészes, ma jön a doktor néni azért megnézni Dávidot, hogy minden OK e, de szerintem nem lesz gond, ugyanis, már ugyanolyan komisz, mint korábban volt...

Jó a bajban, hogy még most voltunk betegek, mert egy hét múlva megyünk sielni és nem igazán örültem volna, ha ott jön ki rajtunk a nyavaja...

9 hónapos

2011.02.03. 13:17 - annad

 

Dávid ma kilenc hónapos, hihetetlen gyorsan repül az idő, még frissen bennem élnek a szülés előtti és utáni pillanatok, és máris van egy ekkora kisfiam... Csak kapkodjuk a fejünket, hogy napról napra milyen új dolgokat produkál!

Mászik, stabilan áll, néha el is engedi a "kapaszkodót" néhány másodpercre (ritkán már kb fél percet is képes volt kapaszkodás nélkül állni), "dumál", továbbra is csak a maga babanyelvén, de a babát, már szépen mondja, persze szerintem fogalma sincs mit jelent, de legalább ki tudja mondani... Tudja ki az anya, apa, ezt onnan tudom, hogy szoktam neki mondani, hogy apa, hátha utánozza és ő is mondja, de nem, csak sasol az ajtó felé, várja, hogy mikor lép be, hiszen az ő nevét mondtam:) Járni nem jár, de még korai is lenne, de a legújabb szórakozása, hogy feláll és belekapaszkodik az etetőszékbe és az előszobában le-föl tologatja és lépeget vele... A bútorok mentén is szépen lépeget, de ha észrevesz valamit, amit el akar érni, egyből négykézlábra ereszkedik, mert tudja, úgy sokkal gyorsabb... Korábban, mikor megfogtuk a kezét elkezdett lépegetni, most egyből legugol, szóval kicsit belustult és élvezi, hogy mászva gyorsan oda tud teperni mindenhez. Nem baj, én nem bánom kicsit sem, élvezze csak ki a mászó kort, a világért sem szeretném sürgetni! Persze nem bánnám, ha tavaszra sikerülne már totyogó szintre fejlődni, de ez is csak azért van, mert a jó időben már tetszene, ha tudnánk a kertben gyakorolni meg menni a játszótérre... És nem utolsó sorban a kis barátnője ma egy éves (ezúton is kívánunk neki nagyon boldog szülinapot), és nagyon úgy néz ki, hogy hamarosa elindul, örülnék neki, ha tavasszal már együtt játszhatnának a kertben!

Egyébként Dávid életveszlyes mostnanában, mindenre felkapaszkodik, mindent lerángat, sokat esik, mert megy eszetlenül, nagyon aktív gyerekőc, nem fogunk unatkozni mellette az biztos. Kicsit durva is sajnos, mikor simogatni próbál, akkor karmol, mar, vagy szimplán cibálja a hajunkat, ütöget, persze nem rossz indulatból, csak még pici és nem érti, hogyan is kellene. Mi felnőttek ezt egész jól toleráljuk, de mikor a gyerekeknek csinálja az kellemetlenebb...

Van már négy foga és már látszik az ötödik, méreteit tekíntve 10kg és kb 75-80cm, nem igazán tudom pontosan, mert képtelenség lemérni, mert olyan mint egy sajtkukac, állandó mozgásban van! A pelenka csere kész őrület, anyuék például 4 kezesen csinálják, mikor ők vigyáznak Dávidra, apa lefogja, anya meg tisztába teszi:) Tisztára mintha nem lenne már két gyerekük, ráadásul nekünk még textil pelusunk volt, na azt hogy csinálták.... :)

Amúgy semmi extra nem történt ebben a hónapban, nem voltunk sehol, kicsit náthás volt Dávid, meg én is beteg voltam, de ezt leszámítva semmi... Majd most a február izgalmasabb lesz, megyünk sielni a hó végén:)

az "átalussza az éjszakát" kérdés....

2011.01.15. 09:11 - annad

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mostanában egyre inkább foglalkoztat a kérdés, mikor fogja Dávid végre átaludni az éjszakát. Igencsak frusztrál, hogy a Dávid korú babák szinte egytől egyig átalusszák már az éjszakát, míg Dávid többször is igényt tart az asszisztenciánkra... Hosszas "kutatómunkám" eredményeként megvilágosodtam, rájöttem, hogy különböző módon lehet értelmezni azt, hogy a baba átalussza az éjszakát. Ugyanis, azon babák a környezetemben, illetve különféle fórumokon, akik a szüleik szerint "átalusszák" az éjszakát:

- későn este 9-10 körül fürdenek és esznek, majd utána hajnalban úra (dehát az már nem éjszaka...)

- éjjel esznek (dehát nem ébred fel, csak beviszik neki a tápszert, vagy csak szopik...)

- oda kell neki párszor adni a cumit (dehát nem ébred fel, csak be kell neki dugni a cumit...)

- iszik pár korty vizet (dehát nem ébred fel csak iszik pár kortyot...)

- szüleivel alszik

Persze vannak szerencsés szülők és kívételes babák, akik tényleg este 8-tól reggel 8-ig vagy tovább alszanak, ébredés nélkül, de ilyen nagyon kevés van.

Szóval megnyugodhatok, mert a fenti értelmezés szerint Dávid is átalussza az éjszakát, csupán néha enni, inni vagy cumit kell neki adni, de a szemét sem nyitja ki... :)

Félretéve a viccet az én értelmezésemben egy gyerek akkor alussza át az éjszakát, mikor esti lefekvéstől reggeli ébredésig a szüleinek egyszer sem kell bemennie hozzá, nem eszik, nem iszik, stb... Erre nekünk még szerintem sokat kell várnunk.... :)

Egyszer fent egyszer lent

2011.01.11. 20:26 - annad

 az utóbbi időben sok minden változott körülöttünk! Dávid már 8 hónapos múlt, rengeteget fejlődött, mászik, folyamatosan feláll, mindenre felkapaszkodik, egyik pontból a másikba átlép, persze csakis kapaszkodva, körbejárja a járókát, követ mindenhova, huncutkodik, rosszalkodik, ahogy ez el is várható egy ilyen kisfiútól! Legalábbis én jobban örülök, hogy egy kis gézengúz a kis tökös, mintha egy "anyámasszony katonája" lenne, remélem ez nem is nagyon fog változni! Tudom, néha kívánni fogom majd, hogy bárcsak kicsit jobb gyerek lenne, de nem baj, legyen csak vagány és rosszcsont, úgy érzem visszakapok majd mindent, amit anno az én szüleim "szenvedtek" el miattam:)

A napirendje teljesen átalakult a korábban megszokotthoz képest! Jelenleg egy átlagos napunk az alábbiak szerint alakul:

 

ébredés 8-9 között valamikor, gyümölcs vagy krémtúró evés 9-10 között, játék, 11 körül alszik 1-1,5 órát, majd játék, ebéd fél 1-1 körül (zöldség husival, vagy tészta). Utána, ha jó idő van (nem eső vagy vacak nyirkos, ködös idő), akkor séta babakocsival vagy szánkóval, természetesen a Mafla is velünk tart, ilyenkor kb 1 órát vagyunk levegőn, ha nagyon hideg van, akkor kicsit kevesebbet, de ha meleg van akkor akár többet is..., délután 3 körül újra alszik 1-2 órát, majd uzsonna, ez többnyire valami gyümölcs vagy joghurt. A joghurtot imádja, nem hiába....:) Uzsi után ismét játék, amíg apa hazaér. Mostanában apát már az ablakban várjuk és minden erőnkkel dörömbölünk neki az ablakon:) Apával még további játék, néha a mami is benéz és akkor még ő is játszik kicsit Dáviddal. Fürdés fél 8kor. Az esti tápszeres vacsorát a napokban lecseréltük, mert keressük a megoldást arra, hogy jobban aludjon éjjel és úgy tűnik a tápszer nem igazán tömi el túl hosszan... Most próbálgatjuk mi lehet a megfelelő vacsora, próbálkozunk tejbegrízzel, főzelékkel... Majd beszámolok róla, ha valamelyik bevállt....

Azt kifelejtettem, pedig fontos, hogy napközben a papa is sokszor benéz és játszik kicsit Dáviddal:)

Szóval a napunk szinte tökéletes, ha semmi nem zavar be, ekkor többnyire minden így történik. Persze egy héten legalább egyszer van valami, amikor változik a program. A dédikéhez heti egyszer el szoktunk menni, imádják egymást Dáviddal, és persze ilyenkor sem úgy alakul a nap, ahogy szokott....:)

Hogy ne csak a csodás dolgokról írjak, jöhet a fekete leves... A viszonylag szuper nappalokat korántsem tökéletes éjszakák követnek! Ha lehetséges az éjszakák egyre roszabbak... Még a legelején is csak egyszer ébredt Dávid éjjel enni, majd volt egy hónap, mikor egyszer sem, azóta is az volt a jellemző, hogy éjjel egyszer felébredt enni (félálomban), majd reggel 5-ig, 6-ig, néha tovább is bírta kaja nélkül, akkor újra evett és szundi tovább. Hát most ez nem így van:( Vannak éjszakák, amikor kétóránként eszik, van, hogy felébred az éjszaka közepén vagy este 10 körül és úgy dönt most játszani akar... Egyre reménytelenebbnek látom a dolgot, néha úgy érzem sosem fogja átaludni az éjszakát. Szerencsére ez csak pár hete tart, lehet a karácsonyi időszak zavarta meg, lehet az, hogy nagyon jönnek a felső fogacskái, lehet növekedési ugrás van... nem tudom, néha azon gondolkodom, kellene egy magyar supernanny:) Mindenesetre próbálkozunk, mint korábban említettem most a vacsora változtatással, meg még néhány más trükköt is próbálunk bevetni, hogy legalább visszatérjünk az egyszeri jszakai evéshez...

Remélem hamarosan jó hírekket írhatok az éjszakákkal kapcsolatban, addig is néhány friss kép a kis gézengúzról:

 

Karácsony

2011.01.02. 22:04 - annad

 

 

Túl vagyunk az első közös karácsonyunkon Dáviddal. Túlzás lenne állítani, hogy mindent felfogott belőle és le volt nyűgözve, de a vártnál szerintem jobban reagált! Tetszett neki a karácsonyfa, leginkább a csillogó gömbök, melyeket többször próbált megszerezni magának:)

 

 

A csomagolópapírok talán nagyobb örömöt okoztak, mint az ajándékok, de sebaj, rengetek szuper fejlesztő játékot kapott, amelyekkel remekül tud majd játszani a késöbbiekben! Persze most is játszik velük, bár azt azért nem mondhatjuk, hogy rendeltetés szerűen! Inkább rángatja és rágcsálja őket!

Azt is megtapasztaltuk, hogy az amúgy is fárasztó karácsonyi időszak egy gyerekkel még fárasztóbb! Hurcibáltuk szegényt jobbra ballra... Hosszas esti fennmaradások, stb... A szentestét szinte sosem sikerült még időben elkezdenünk, de idén elhatároztuk, hogy Dávid miatt legkésöbb 6-kor kezdünk, hogy még legyen ideje játszani, és ne legyen még nagyon nyűgös. A tervek szerint míg ajándékozás után apa készíti a vacsit, addig Tamás fürdeti Dávidot és édesdeden alszik, mialatt mi vacsorázunk. Ezzel szemben sikerült fél 9-kor kezdenünk, mikor Dávid normál esetben már rég mélyen alszik, szerencsére apukája előtte már megfürdette, így az ajándékozás után le tudott feküdni, de szegénykém elég nyűgi volt már a vége felé. Jövöre majd igyekszünk hamarabb kezdeni, főleg, hogy már ő is jobban fogja érteni a körülötte zajló eseményeket!

Minden nehézséget leszámítva remek kis karácsonyunk volt idén is, sőt sokkal élvezetesebb, így, hogy Dávid is velünk volt, nagyszerű érzés volt meglepni őt, végre újra megvolt a varázsa az ünnepnek! Persze mi "nagyok" is boldogok voltunk, kaptunk sok szép ajándékot:) Az én fő ajándékom egy hiper szuper fényképező volt objektívvel, úgyhogy remélhetőleg hamarosan sikerül megbarátkoznunk egymással és publikálhatom a szebbnél szebb képeimet Dávidról:)

Addig is néhány még nagyon amatőr foto az ünnepekről (amiket nem is én csináltam):

Rohamtempó

2010.12.08. 21:07 - annad

 Az elmúlt egy hétben Dávid őrületes tempóban fejlődött. Már kezdtem aggódni, hogy ez a gyerek soha nem fog ülni, mászni stb... Már egyáltalán nem kell aggódnom:) Még csak egy hete ül, hétfő óta mászik és ma felállt! Borzasztóan büszke vagyok rá:)

Annyit még azért hozzá tennék, hogy bár nagyon vártam, hogy elinduljon a kiskrapek, most már néha kicsit bánom:), egy pillanatra sem lehet szem elől téveszteni, mert elmászik mindenhova, húzogatja a fiókokat, a járókában már csak felállni akar, persze még a visszaülés nem igazán megy, így figyelni kell meg ne üsse magát....

zajlik az élet, nem unatkozunk:)

Mikulás

2010.12.06. 09:39 - annad

 

tegnap járt nálunk a mikulás! gyerekkorom óta nem volt ilyen nagy élmény a mikulás, mint most! A lakóparkban összejött szinte az összes gyerekes család, 12 gyermekkel, jött a mikulás (aki mellesleg apa volt, nagyon jól alakította a piros öregurat:)), volt mindenféle finomság, hála kedves szomszédainknak, akik a főszervezők voltak!

Dávid ugyan kicsit meg volt illetődve a mikulás bácsitól, de azt hiszem azért tetszett neki:) Hatalmasat játszottak a gyerekek! Csodás volt látni azt a sok csillogó szempárt, mikor a mikulás osztotta az ajándékokat és beszélgetett velük! Nagyszerű délután volt! :)

Este mikor lefeküdtünk, furcsa érzés keringett a pocakomban, azt hiszem eljött az idő, így Dávid mellett, hogy újra átélhetjük az ünnepek valódi varázsát!

Végezetül néhány kép a mikulás partyról:

 

 

 

 

  

 

 

Az elmúlt hónap eseményei

2010.11.29. 16:45 - annad

 Dávid ismét rengeteget fejlődött ebben a hónapban is!

Felült egyedül, persze ezt a tudományát én még csak a héten láttam. Az apjának mutatta meg először 12-én, majd még aznap a dédijének is produkálta magát. Illetve múlt hétvégén, míg mi Londonban voltunk anyuéknak is felült, bár nem látták, hogyan, de egyszer csak ülve találták a járókában:) Már azt hittem sosem fogja nekem is megmutatni, de végül megtört a jég és én is láthattam, azóta már többször is, nagyon büszke magára, hogy meg tudja csinálni, így folyamatosan gyakorolja:)

Mászni ugyan még mindig nem mászik, de már nagyon stabilan rugózik négykézláb, hátramentben egyre ügyesebb, illetve helyezgeti már a lábait előre, de ezek még csak az első próbálkozások, talán egy héten belül már megindul előre is, jó lenne, mert olyan türelmetlen, szabályos hiszti rohamban tud kitőrni, ha nem sikerül neki, amit akar..., meglátjuk...

Kibújt a harmadik fogacskája is a héten, és jönnek sorban a többiek is, így sajnos kicsit sokat küszködik velük, de nem baj, majd egyszer ezen az időszakon is túl leszünk.

Első hoszabb időszakot töltötte nélkülünk a hétvégén, 4 napot apukájával elmentünk Londonba, míg ő a mamiékkal maradt. Szerencsére imádja őket, így "állítólag" nem is hiányoztunk neki:) Szóval nem volt semmi baj vele, sőt, kifejezetten jól érezte magát! Nekünk persze piszkosul hiányzott, napi többször néztük meg a telefonunkkal felvett videókat, amelyeken kacag, ugyanakkor jó volt kicsit szusszanni egyet gyerkőc nélkül.

A héten belekapaszkodott apukájába és felállt segítség nélkül, nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan ez is menni fog neki egyedül, aztán nincs megállás, szaladhatunk utána:) Olyan édes volt, mert mikor sikerült neki, elkezdett ujjongani, szabályosan ünnepeltette magát, hogy milyen ügyes volt:)

Az úszás sajnos kicsit szünetelt, mert megvolt az első betegség is, szerencsére semmi komoly, pici piros torok, meg nátha, köhögés, de szerencsére már ezen is túl vagyunk, így jövőhéten már semmi nem tarthat minket vissza az úszástól.

Egyre jobban élvezi a játékot, például imád "focizni".

És természetesen nő ezerrel, és egyre nehezebb, nem győzőm vásárolni a ruhákat neki, mert mindent kinő fél perc alatt...
 
Továbbra is nagyon imádjuk és várjuk milyen csodás pillanatokkal örvendeztet még meg bennünket!:)
 

És végezetül néhány kép:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6 hónapos "pici" fiú

2010.11.03. 20:37 - annad

 

hihetetlen, de igaz, már 6 hónap eltelt, szalad az idő, lassan eljön az a kor, mikor Tamás szúrós tekintettel "nevelget" majd engem, hogy ne legyek túl gonosz a hazahozott csajokkal....:) De ne szaladjunk ennyire előre.. szóval ma töltöttük a 6. hónapot, volt itt a doktor néni és mint mindig most is mindent rendben talált - hiába -tökéletes ez a fiatalember:)

tegnap voltunk védőnőnél is, aki megmérte Dávidot, így végre tudok pontos adatokkal szolgálni:

8700 gramm, 70 cm, nem véletlen hát, hogy lassan kinövi a 6-9 hós ruhákat....

Továbbra is gyakorolja a kutyapózt, kinyomja magát és rugózik, inkább nem említeném itt, hogy mire hasonlít a mozdulatsor, mégiscsak egy babáról beszélünk:) Hátramenetben egyre ügyesebb, de ma megpróbálta párszor a lábacskáját előre tolni (természetesen négykézláb, és nem állva), persze mindig orraesés lett az eremény:)

Nagyon várom már, hogy másszon és üljön, irigykedve nézem a kis barátnőjét Noncsit, hogy ő már mennyi mindent tud, de mikor együtt vannak Dávid figyel, és remélhetőleg hamarosan leutánozza:)

Végezetül egy friss kép a 6 hónapos kis gézengúzról:

Pajtások

2010.10.26. 19:22 - annad

 Noémi Léna 3 hónappal idősebb Dávidnál. Sok időt töltöttek eddig is együtt, de mivel nem sok mindent tudtak csinálni, így többnyire csak feküdtek egymás mellett vagy kicsit fogdosták egymást (ezt ne tessék kérem félreérteni,babákról van szó:)). Mostanában mindketten hatalmasat fejlődtek, így egyre édesebben játszanak. Noncsi már stabilan ül, szépen kúszik és próbálgatja a felállást, Dávid gyakorolja a kutyapózt és a kúszást, több kevesebb sikerrel...

 

 
Mikor együtt vannak elveszik egymás játékát, puszilgatják egymást, na jóó, csak Noncsi puszilja Dávidot, hiszen Dávid még nem tudja, hogyan is kell azt:) Illetve már most tudja, hogy a nőnek kell kényeztetni a férfit:) Imádni valóak, ez a képeken is látszik:)
 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 Az ikrek Ábel és Virág már majdnem 2 évesek, imádják Dávidot, mikor meglátnak vagy engem vagy Tamást, egyből emlegetik őt. Szeretnek vele játszani, tologatni a babakocsiban, dugdosni a cumit a szájába, ha kell ha nem:) Odaadják neki a játékait, belemásznak a járókájába, vagy éppen a miniatűr medencéjébe, hintáztatják, előre gyakorolnak, hiszen januárban érkezik hozzájuk a kis hugica Fruzsina.

 

 

Amúgy nem csak Dávidot szeretik ennyire, hanem Tamásért is teljesen odavannak, ha ő van, akkor más nem is számít, meglátják és rohannak felé, hogy Tamás, Tamás!! Ha nincs itthon és csak engem látnak, akkor is a kérdés mindig ott van, Tamás? hol van? Miért nincs itt?  Pedig próbálkozom, hogy beérjék velem is, dehát Tamás a minden:) Na meg persze a szüleik...

 

 

Babaúszás

2010.10.25. 21:34 - annad

 szombaton voltunk az első babaúszáson. Ismét egy jó alkalom, hogy apa és fia együtt töltsön egy kis időt. A hely remek volt, tiszta, kuktúrált, kedves emberek, jó meleg. Dávid rettenetesen élvezte a vizet és nagyon aktív volt. Mivel ez volt az első alkalom, hogy hoszabb időt volt a vízben, elég hamar elfáradt, így fél óra után már teljesen kimerült és elkezdett sírni. Ekkor kihoztuk a vízből, de ez is remek teljesítény volt, mert már csak 5 perc lett volna az órából és a játék.

 

 

 

 

 

 

Összegezve, ismét nagyon ügyes volt az én kicsi fiam, nagyon büszke vagyok rá. Izgatottan várjuk a következő alkalmat most szombaton.

Egy átlagos nap

2010.10.22. 16:13 - annad

 Amikor nincs semmi extra program, akkor egy átlagos napunk többnyire az alábbiak szerint zajlik:

reggel 7 óra körül ébred Dávid (egy hete ez még fél 9 volt, de sajnos a héten már végig ilyen korán kelt), ekkor pelus csere, majd reggeli. Utána van egy kis játék, kb 1 - 1,5 óra, majd visszafekszik még egy órácskát aludni! Eközben én is megreggelizem, kicsit pakolászom, elkészíten az ebédjét (ami hála a szuper pároló, turmixolo cuccomnak 15-20 perc). 10 óra körül felébred és eszik egy kis gyümölcsöt.

 

 

Fél 11 - 11 körül kimegyünk sétálni, ilyenkot kb 2 órát vagyunk a levegőn, sétálunk, játszunk a szomszéd gyerekekkel.

 

 

 

 

 

Utána kicsit még játszunk a lakásban, majd 1 óra fele megebédel a kis tökös. Ebéd után alszik kb 2 órát (jobb napokon 3-at is:)). Heti kétszer legalább igyekszem ilyenkor én is aludni vele, ezt nagyon szeretem, utána olyan fitt vagyok az este hátralevő részére. Ha meg nem alszom vele, akkor főzök magamnak valamit vagy rendet rakok, mosok, netezem, olvasok, stb... fél5 -5 körül eszi meg az uzsonnát, ami vagy gyümölcs vagy tejpép gyümölccsel. Uzsi után újra kimegyünk a levegőre, korábban még 2-3 órára, most a hidegben, meg mert hamar sötétedik már csak 1-2 órára megyünk ki. Sajnos 6 körül már muszáj bejönni mert sötét van, és ez egyre roszabb lesz.

 

 

Attól félek, hogy a délutáni séták teljesen el fognak maradni, vagy a babakocsiban fogja az alvás felét produkálni. Bár mint, ahogy az a képen is látszik ez egyáltalán nincs ellenére:)

 

 

 

 

6 óra fele bejövünk, jobb esetben apuka is hazaér ilyenkorra és játszhat vele, ha nem akkor én még kicsit játszom vele vagy együl elszórakztatja magát. Fél nyolc körül szoktunk fürdeni, aztán vacsora és alvás!

Persze ez a jól hangzó napirend rögtön felborul, amint elmegyünk valahova, vagy bealszik az ebéd előtti séta alatt hosszasan, mert akkor délután csak 3 körül alszik el és elmarad a délutáni levegőzés. Ami fix mindig, az az esti lefekvés, addigra már kellőképpen fáradt és elalszik időben!

Sajnos még egyszer szokott éjjel is enni, olyan 2-3 óra fele, remélem ezt hamarosan elhagyja és ezzel mérhetetlenül boldoggá teszi a szüleit:)

Remélem a jó idő (értem ezalatt a csapadékmentes időt) még sokáig megmarad és így sok időt tudunk kint tölteni a szabadban!

Tolatás

2010.10.21. 15:48 - annad

 Mint azt már említettem Dávid kétnapja kinyomta magát "kutya" pózba! Ezt azóta folyamatosan gyakorolta. Ma letettem őt a földre és ott hagytam egy rövid időre. Mikor visszamentem, már majdnem az ágy alatt volt (ami a háta mögött volt). Hoppá, gondoltam, csak nem odatolatott. Kicsit előrébb húztam és figyeltem, és DE a kicsi fiam elkezdett hátramenetben kúszni:)

Pancsolás

2010.10.20. 21:03 - annad

 Dávid a kezdetektől fogva imád fürdeni, amivel nagyon örömteli perceket okoz nekünk.

 

Az este úgy zajlik, hogy apával kezdődik a wellness program, tornázás, játszás, fürdés, törölközés, pelenkázás, öltözködés, fésülködés. Ez mindketőjük számára hatalmas móka:) Jó alkalom arra, hogy Tamás is kicsit hoszabb időt töltsön Dáviddal, mert ugyebár ő dolgozik és így sajnos szinte csak a fürdésre ér haza.

 

 

 

 

 

 

 

 

A mókázás nyáron nem csak a lakásban zajlott. Sajnos Dávid még nagyon pici volt ahhoz, hogy a medencében fürödjön, így az elején kivittük neki a kiskádat,

 

 

 

 

 

majd vettünk neki egy mini medencét, amiben a nagy kánikulában a kertben is "lubickolhatott".

 

 

 

 Hogy télen is legyen lehetősége nagy pancsolásokra most szombaton kezdjük a babaúszást, majd beszámolok az ottani élményekről is.



süti beállítások módosítása