Idén hosszas vacilálás után úgy döntöttünk, hogy Törökországba megyünk nyaralni! Nagy volt a dilemma, hiszen 15 hónapos gyerekkel repülni nem olyan egyszerű. A másik lehetséges uticél Olaszország volt, de pont akkoriban volt nagyon rossz idő itthon is és ott is, így inkább a biztos meleg mellett döntöttünk.
Repülőút: Bár rettenetesen aggódtam, hogy az én extrán aktív örökmozgó babám, hogyan fogja viselni a "kényszerpihenőt", de szerencsére nagyon jó baba volt. Odafele szépen megitta a tápszert felszállás alatt, így a füle nem dugult be, legalábbis nem panaszkodott... Utána egy órát ugrált rajtunk, dumált, pedig már nagyon fáradt volt, de kicsit felpörgött, aztán sikerült a második egy órára elaltatnunk és csak landoláskor ébredt fel. Visszafele még jobb volt, mert a felszállás után (közben megint megitta a tápszert), azonnal el tudtuk altatni és egészen landolásig aludt! Se odafele, se visszafele nem sírt egy percet sem:)
Transzferek: A reptértől a hotelig, meg vissza, illetve a nyaralás alatt, ha bárhova mentünk, akkor vagy busszal, kisbusszal, vagy taxival vittek minket, ezekben Dávid többnyire ugrált, nézelődött, de nem sírt. Vicces, hogy igyekszünk itthon megteremteni a gyerekeinknek a legnagyobb biztonságot utazás közben, majd egy ilyen nyaralás alatt meg a mellettünk levő széken ugra bugrál...
Szálloda: A szálloda remek volt, minden igényt kielégítő, nagyon gyerekbarát, mind a személyzet, mind a felszerelés, szolgáltatások. a szobánk szép volt, tengerre néző, a kaja rendben volt (apukának és Dávidnak kifejezetten ízlett, én meg olyan nagyon válogatós vagyok, hogy nehéz a kedvemre tenni, így az én véleményem amúgy sem mérvadó), italok szintén jók voltak (Coca Cola volt szerencsére:), és mindig hideg volt, a légkondi jól működött, szóval nincs okunk panaszra.
Időjárás: kánikula, nagy hőség és ami a nem annyira tetszett, borzasztóan magas páratartalom, és sajnos még estére sem hűlt le a levegő, sőt a pára sem tűnt el:(
Mindennapok: Beletelt néhány napba mire ráéreztünk, hogy mi a megfelelő napi rutin, de végül sikerült... Reggeli után, délelőtt lementünk a tengerpartra, fürdeni, homokozni, majd egy kis medencézés, aztán én felmentem Dáviddal aludni (vagy evett előtte vagy, ha nem volt éhes akkor utána), ebédre vittem neki levest (üvegeset), mert azt szereti nagyon és nem ártott a folyadék, illetve evett a délutáni snackekből. Utána megint tengerezés és medencézés. Végül vacsora, majd vagy kimentünk a városba sétálni vagy kicsit sétáltunk a tengerparton, vagy minidiszko, vagy csak kicsit ücsörögtünk a pool bárnál, aztán alvás...
Delfinshow: Egyik nap elmentünk egy Delfinshowra, ami nagyon nagy élmény volt, legalábbis én régóta vágytam rá és nagyon tetszett, sajnos Tamás kevésbé tudta élvezni, mert Dávid az ő ölében volt (én fotóztam), és Dávidot még nem nagyon kötötte le, az tetszett neki mikor ugráltak, de a többit nem igazán fogta még fel. Ráadásul utána én még elmentem úszni az egyik delfinnel (felejthetetlen élmény volt), és Tamás ezidő alatt is Dávidot nyugtatta, aki már szörnyen fáradt volt és nagyon melege volt...
Pihenés: na az nem volt, egy percet nem töltöttünk napozóágyon, folyamatosan Dávid körül pörögtünk, de nem baj, ez a nyaralás erről szólt, együtt voltunk hárman, rengeteget játszottunk, és a gyerek és mi is boldogok voltunk. Egy óra pihenés járt nekünk fejenként (természetesen váltott műszakban), mikor elmentünk a szálloda spa részlegén egy török fürdőre, radirozásra és masszázsra.
Összességében szupert volt, de azért fárasztó is.
Képek: www.facebook.com/media/set/
